Személyes találkozó 2025-ben? Miért?

Igaz, hogy 2025-öt írunk, rohan a világ, az esküvő pedig eközben iparággá nőtte ki magát. Rengeteg szolgáltató várja a párok felkérését, röpködnek az éterben az árajánlatok, referenciák. A közösségi média korában azt gondolnánk, hogy ez olajozottabban megy, bárkit, bármikor el lehet érni, ezzel együtt viszont sokkal személytelenebbé vált a kapcsolattartás. 😎
Ma már rengeteg olyan online csoport létezik, ahol az esküvőre készülő párok válogathatnak a szolgáltatók közül. Anno én is terveztem, hogy belépek egy ilyenbe, de rá kellett jöjjek, hogy amint érkezik egy kérdés, pár másodpercen belül kétszázan reagálnak rá, amiből jobb esetben a jegyespár az első tízet fogja elolvasni aztán a többi a feledés homályába veszik. Jobb esetben (bár nem mindig sikerül így) az ajánlatkérés tartalmazza a kérdező nevét, az esküvő dátumát és a helyszínt, hiszen egy győri felkérésre nem biztos, hogy én lennék a legjobb választás – annak ellenére, hogy nyilván nem korlátozódom csak Csongrád-Csanád vármegyére. 😁
Ezen oldalak előtt is volt lehetőség csoportosan megtekinteni a szakembereket, az esküvői kiállítások napjainkban sem ismeretlen fogalmak. Ez is egyfajta "kirakat", érdembeli megbeszélésre itt sem fog sor kerülni, de legalább ténylegesen látjuk egymást, az első benyomás már itt is kialakulhat. Amint hozzám érkezik egy felkérés – akár telefonon vagy írásban – és esetleg nem kerül szóba azonnal a dátum, az elsők között fogom megkérdezni, hiszen lehet, már nem is tudnám elvállalni, mert már más lefoglalt ugyanarra a napra. Ezután jön az ajánlatkérés része a beszélgetésnek, amikor is kicsit kifejtősebben el kell mondani, le kell írni, hogy milyen mozzanatokat tervez a pár megvalósítani a nagy napon, hány fős násznép érkezik, stb. Ezek alapján el tudom küldeni a csomagajánlatot, illetve a referenciát. Ennél a pontnál általában háromféleképpen folytatódhat a dolog:
1.: Köszi, átnézzük a csomagokat. Referenciát már láttunk Tőled, XY-éknál is te fotóztál, ők ajánlottak téged. Hamarosan jelentkezünk!
2.: Köszi, átbeszéljük és jelentkezünk.
3.: A kérdező válasz/visszajelzés nélkül eltűnik az éterben. Ez az úgy nevezett ghosting. 😅

Ha megérkezik a visszajelzés, hogy ténylegesen engem szeretnének felkérni, szóba kerül a személyes találkozó. Itt átbeszéljük a már meglévő menetrendet, közösen ötletelünk, átvesszük a pár által választott csomagot (előfordulhatnak félreértések), kivitelezhető az az adott helyszínen az adott paraméterekkel, ha minden sínen van megírjuk a papírokat, és nem utolsó sorban mindeközben megismerjük egymást. ☺️ Fotósnak lenni egy bizalmi állás, ott leszek Veletek a beöltözéstől másnap hajnalig, előttem fognak potyogni az örömkönnyek, a fényképezőgépem előtt mondjátok ki azt a bizonyos igent, a felkérésetekkel bepillanthatok a családotok és a baráti körötök hétköznapjaiba. Egyfajta cinkostársként, segítőként állok a párok mellett, nem egyszer segítettem már az öltözésben, ruhát varrtam, frizurát vagy kitűzőt javítottam, sminket igazítottam, elkísértem az arát a mosdóba, mert éppen nem volt más, aki segítsen. Ehhez elengedhetetlen egy előzetes személyes találkozó, ahol a kialakul ez a kapocs, amit kölcsönös bizalomnak hívunk. 🤗 Olyan is volt már, hogy ennél a pontnál akadt meg a dolog, hogy: "Most tényleg el kell menni?! Nem elég, hogy telefonon beszélünk?" Persze van, hogy a találkozón derül ki, hogy nem egymást keressük. Ez benne van a pakliban, de beszéltünk, találkoztunk. Tudod, mire mondasz nemet.

Olvasva Tarján András vőfélykolléga (Tarján András – Csak Vőfély) posztját, nagyon megragadott az a sor, hogy az esküvői szolgáltató nem egy termék, és az sem az, amit átad. Ez így van! 👍 Nem terméket, hanem emlékeket gyártunk, ehhez pedig elengedhetetlen az, hogy kicsit megismerjünk Benneteket, a nap főszereplőit, a családot, barátokat. Emellett pedig ott segítünk, ahol tudunk, hogy a Nagy Nap minden perce felejthetetlen élmény legyen Számotokra! ❤️📷