A Füvesasszony

Apró, nádtetős kunyhó a virágos mezőn nem messze az erdőtől. A terasz gerendáiról szárított csokrok lógnak, mindent betölt a gyógynövények és a krémek aromája. A házikóban füst és viasz illata száll a levegőben, minden polc roskadásig tele van üvegcsékkel és könyvekkel. Ekkor belép a szobába egy nő, karján növényekkel megpakolt kosár, ruhája és a talpa koszos az erdei ösvény porától. A köpenye csuklyáját levéve jót mosolyog azon, amit a falon lógó, kopott tükörben lát - a hajába gubancolódott leveleken és a sárfoltos arcán. A munka neheze elvégezve – gondolja magában – majd a megpakolt kosárral együtt a szoba közepén álló, hatalmas asztalhoz sétál.

Gondolom senkinek nem új ez az általam felvázolt kép, napjainkban igencsak kedvelt műfaj lett a fantasy – akár a könyves, akár filmes világokat vesszük alapul.
De voltak idők, amikor ez a mindennapok része volt – bár a babonák nem tették egyszerűvé ezen hivatás művelését. Mindannyian tanultunk történelmet, olvastunk és hallottunk történeteket a boszorkányüldözésekről, melyeknek oly sokszor áldozatául estek azok, akik gyógynövényekkel és gyógyítással foglalkoztak. A köznyelv boszorkányként hivatkozik rájuk, de egy másik néven is ismertek – ők a füvesasszonyok.

Szóval a "rövid" bevezetőm után… már alig vártam, hogy ez a projekt is megvalósuljon. Nagyon rég óta érlelődik már bennem, kerestem a megfelelő modellt és alkalmat, hogy elkészíthessem. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy valahogy megtalálnak azok az emberek, akikkel hasonló az érdeklődési körünk, most sem történt ez másképp. Ehhez a sorozathoz olyan fotóalanyt szerettem volna, aki nem csak eljátssza, hogy füvesasszony, hanem tényleg az, otthonosan mozog ebben a témában. Így esett a választásom Cseh Juditra, aki – hatalmas örömömre – azonnal elvállalta a modell szerepét.
Januárban volt egy hosszabb tanácskozás a kosztümöt, kellékeket és az elképzeléseket illetően, ezt követte egy ruhapróba, hogy a fotózás napján már minden simán menjen. A következő posztot ennek fogom szentelni, hogy hogyan is állt össze a projekt, illetve a fotózás kulisszái mögé is bepillanthattok.
A legnagyobb öröm az, hogy napjainkban egyre többen választják a gyógynövényeket, a régi korok gyógyítói - bár modernizálva – de lassan visszatérnek közénk.

Modell: Cseh Judit

Behind the scenes...

És akkor most pillantsunk be kicsit a kulisszák mögé!
Nyilván megvolt az alapkoncepció, hogy mit hogyan szeretnék, milyen ruha készüljön, kellékek, stb. Ezekhez mérten felvázoltam a kosztümöt, hogy nagyjából lássuk a színeket, hogy hogyan működnek együtt. Ez persze a méteráruboltban azonnal meghiúsult, amikor is szembe jött velem ez a gyönyörű erdőzöld, flanelanyag – ebből készült el a szoknya, így a többi színt ehhez választottuk. A kosztüm szabását és megvarrását Anyukám vállalta el. Ahogy készültek el az egyes darabok – felsőrész, szoknya, kötény, majd végül a válltáska – és szépen sorban felkerültek a próbababára, már biztos voltam benne, hogy a "jelmez" tökéletes!
Most jött el az a rész, hogy kontextusba kellene helyezni a karaktert. Ekkor már február elejét írtunk, minden szabadidőmet ezzel töltöttem, utána olvastam, keresgéltem a neten, hogy hogyan is lehetne korhű kunyhóbelsőt létrehozni a műteremben. Kell egy polc és egy nagy ablak! De hogyan?! Aki járt már nálam tudja, hogy nem repülőgéphangár méretű stúdióban dolgozom, de eddig mindig sikerült megoldanom, hogy minden is beférjen! Ezt is részletesen felvázoltam, majd a műteremben ülve lelki szemeim előtt tologattam a tereptárgyakat, hogy amit kitaláltam megvalósítható-e. Hát… nem volt egyszerű, de összeállt. Míg én az égiekhez fohászkodtam a kültéri fotókhoz szükséges időjárásért, Apukám elkészítette ezt a szépséges polcot, melyet utána nagyon nagy lendülettel birtokba is vettem – és már ekkor sajnáltam, hogy a munka végeztével el kell majd csomagolni…
Miután a díszletet összeraktam, már csak a világítás összehangolása maradt hátra, a tesztalany ezúttal is tesóm, Fanni volt.

A fotózás napján – természetesen a tőlem elvárható módon, tele adrenalinnal (és kávéval) – izgatottan vártam Jucit, hogy mit szól a teljes szetthez. A kosztüm már nem volt meglepi, hiszen a ruhapróbán már összeismerkedtek, de nagyon kíváncsi voltam milyen lesz együtt látni a teljes projektet.
Egy gyors smink és frizurakészítés után már nyakunkba is vettük az erdőt, és a kijelzőn látottak azonnal minden elképzelésemet felülmúlták!
A februári, ködös erdő a háttérben azonnal elbűvölt, Juci pedig egyből magára öltötte a karaktert, akit megálmodtam. Hihetetlen, hogy ezek a fotók minimális instruálással készültek el, minden képről süt a természet szeretete, a béke, a nyugalom és a varázslat. Órákig sétáltunk és fotóztunk kint (persze belefért egy kis sztorizgatás, poénkodás is, Fanni pedig késztetést érzett arra, hogy okvetlenül elkészítse a "miért nem kiskosztümben fotózom" sorozat legújabb gyöngyszemét), majd amikor a természetes fények már kevésnek bizonyultak visszavonultunk a műterembe és ott folytattuk a munkát.
Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy Juci ugyanolyan jól feltalálta magát a díszletkonyhában is, mint az erdőben, bár itt a vakuk miatt már kicsit tervezettebben készültek a fotók, de nem kisebb sikerrel zártuk ezt az etapot sem!

Kedves Judit!
Mérhetetlenül hálás vagyok Neked, hogy modellkedéssel, kellékekkel és kiegészítőkkel hozzájárultál ehhez a projekthez! A fejemben élő elképzelést teljes mértékig megvalósítottuk és valamilyen szinten túl is teljesítettük – te jó ég… hihetetlen, hogy mennyi kép készült!
Szuper, hogy a fotózásnak köszönhetően jobban megismerhettük egymást – esküvők és lagzik alkalmával nem mindig adódik alkalmunk ennyit beszélgetni.
Örülök, hogy jól érezted magad és, hogy ennyire pozitívan élted meg a közös munkát!

Backstage fotók a sminkelésről: Katona-Berényi Fanni